A kőzetek

Kőzetburok: a kőzetek összessége

A szilárd kőzetburok 99%-át nyolc kémiai elem alkotja, ezekből épülnek fel az ásványok, belőlük pedig a kőzetek:

·         oxigén

·         szilícium

·         alumínium

·         vas

·         kalcium

·         nátrium

·         kálium

·         magnézium

Ásványok: a litoszféra azon elemei, amelyek homogén szerkezetűek, kristályráccsal rendelkeznek és szervetlen eredetűek

A kőzetek keletkezésük szerint lehetnek:

      a)     Magmás kőzetek

• mélységi magmás kőzetek: a felszín alatt megszilárdulnak, lassú lehűlés => kristályos szerkezet
  • gabbró
  • diorit
  • gránit
• vulkáni kiömlési kőzetek, lávakőzetek: a felszínen szilárdulnak meg, homogén szerkezetűek, egyszínűek
  • bazalt (legsötétebb)
  • andezit
  • riolit
• vulkáni törmelékes kőzetek: a robbanásos kitörések során a kirepülő lávafoszlányokból, a kürtőből kiszakított anyagokból keletkeznek
  • andezittufa
  • riolittufa

szemcsenagyság, szemcseátmérő szerint lehet:

• hamu
• salak
• tömb

      b)     Üledékes kőzetek

o        keletkezés: szárazföldi vagy tengeri üledékgyűjtő medencékbe lerakódott anyagokból

§         aprózódással: fizikai folyamat, csak a kőzetek méretére van hatással

§         mállással: kémiai folyamat, nem csak a kőzetek mérete, hanem a szerkezetük is megváltozik

o        diagenezis: kőzetté válás folyamata

o        csoportosítása:

§         törmelékes ~: idősebb kőzetek feldarabolódott, tovaszállított és felhalmozódott törmelékéből keletkeznek

ú         breccsa: éles határfelületek, nincs osztályozódás, áthalmozódással

ú         konglomerátum: nincs osztályozódás, gömbölyded forma, pl. homokkő, kauri, lösz

§         vegyi ~: egykori tengeröblök bepárlódása, kiszáradása révén képződtek, előbb a nehezebb, majd az egyre könnyebben oldható sók válnak ki: 53. ábr.

                                          3,   karbonátok (mész)

                                          2,   szulfátok (gipsz)

                                          1,   kloridok (kősó, kálisó)

§         szerves ~: élőlények maradványaiból jönnek létre

ú         állati: mészkő (<=mészvázú állatok elpusztulása)

ú         növényi: szén

      c)     Átalakult, metamorf kőzetek: magmás vagy üledékes kőzetek nagy nyomás és/vagy magas hőmérséklet hatására kristályosodnak át

o        nagy nyomás hatására:

§         kristályos pala: az ásványok a nyomásra merőlegesen sávokba rendeződnek

o        üledékes kőzettestbe forró magma nyomul

§         szaruszirt

§         márvány: mészkőből alakult át

Ércképződés

Érc: azon ásványok és ásványi társulások, amelyek fémtartalma a kőzetburok átlagos értékénél magasabb

Ércképződés:

      a)     Magmás: fiatal lánchegységekben

o        mélységi magmás kőzettesteken belül – 1000ºC – nikkel, platina, króm, vas

o        hasadékokban – 700-500ºC

o       

o        hidrotermális ércesedés – a lehűlő magmás tömegbe bejutó víz felforrósodva fémeket old ki – cink ólom, réz, arany, ezüst (színesfémek, nemesfémek)

      b)     Üledékes:

o        aprózódás, fizikai folyamat

o        a folyóvizek oldat formájában szállított fémtartalma az eltérő vegyi összetételű tengervízbe érve kicsapódik => másodlagos érctelepek: vas-, mangán-, cink-, rézérctelepek

o        torlatok: az érc a folyók medrében halmozódik fel, ahol a folyó áramlása lelassul

o        bauxit: nedves trópusi, szubtrópusi éghajlat mellett különféle kőzetek málladékából keletkezett

§         lateritbauxit: a Föld bauxitkészletének túlnyomó része; magmás és átalakult kőzetek => mállás + esőzések => a könnyen kimosható anyagok elszállítása, alumínium-oxid és vas-oxid felhalmozódása (<=nehezen mozognak)

§         karsztbauxit: mészkő, dolomit

ú         karsztos kőzetek oldódósából marad vissza

ú         más területről, egyéb kőzetek málladékából származik

A szénképződés folyamata: szerves eredetű üledékes kőzet

Meleg nedves éghajlat, erdők elhalt növényi maradványai egymásra halmozódtak => üledéktakaró fedte be, oxigéntől elzártan => szénképződés folyamata

Minél nagyobb volt a fedőrétegek nyomása, illetve minél hosszabb ideig tartott a szénképződés folyamata, annál jobb minőségű, nagyobb fűtőértékű szénféleség keletkezett.

A kőolaj és földgáz képződése:

Elhalt planktonmaradványok => tengerfenék iszapjába süllyedtek + betemetődtek => oxigén nélküli környezet => bomlás + nyomás és hőmérséklet növekedés => zsírok, olajok kiválása => kőolaj, földgáz

Nem a képződés helyén, az anyakörnyezetben, hanem repedezet tárolókőzetekben halmozódnak fel. 62. ábr.

Földtörténet

David Etemboro

o        népszerűsítette a természetet

o        Az élet a Földön

o        Élő bolygók

o        Az élővilág atlasza

A Föld keletkezése: 4,6 milliárd évvel ezelőtt

meteoritok ütközése => bolygónk tömege nőtt

ütközések energiája + radioaktív anyagok bomlása => Föld izzó állapotba került => magas hőmérséklet => gömbhéjak szerinti elkülönülés

Selfterületek: olyan partközeli területek, amelyek mélysége 200 m alatt marad

Ősmasszívumok: a Föld legősibb kéregdarabjaiból és a hozzájuk forrt ős- és előidei hegységek sokszor gyökerükig lepusztult maradványaiból állnak:

o        fedetlen ősmasszívum (ősi kőzetek a felszínre bukkannak)

o        fedett ősmasszívum (üledékes kőzettakaró halmozódott rá)

Kontinens: a Föld nagy kiterjedésű összefüggő, óceánokkal és tengerekkel határolt szárazföldi területeinek elnevezése

Belső erők: lemezmozgások, hegységképződések, tektonikai események, vulkánosság, földrengések

Külső erők: eljegesedés, folyó-, tengervíz, szél

Gyűrthegység, lánchegység: a földkéreg gyűrődése révén, geoszinklinálisok területén keletkezett hegységek

Síkságok: vízszintes vagy közel vízszintes felszínű területek, ahol a lejtés nem haladja meg a 6%-ot.

• tökéletes síkság: a km²-enkéni magasságkülönbség általában 10-20 m-nél kisebb
• tökéletlen síkság: a km²-enkéni magasságkülönbség 20-50 m is lehet

keletkezés:

• süllyedő medence feltöltődése => folyami síkság
• letarolás => tökéletlen síkság

magasság szerint lehet:

• mélyföld – tengerszint alatt
• alföld – 0-200 m tengerszint között
• fennsík – 200 m felett.