Földrajz témazáró 2009.11.05.
Népességnövekedés
1.Földrajzi környezet hatása az emberiségre
- Földrajzi környezet: körülöttünk lévő természeti és társadalmi elemek összessége
- Természeti: időjárás
- Társadalmi: épületek utak, szolgáltatások
Az emberiség eddig passzívan alkalmazkodott a környezetéhez pl. keresett barlangot stb., de ez megváltozik, megfordul a folyamat az ember alakítja földrajzi környezetét. Az emberiség pusztító tevékenységet folytat.
2.Népességnövekedés
Kezdet: lassú ütem
Ok: - magas volt a csecsemőhalandóság
- alacsony a várható élettartam
fejlődés: mezőgazdasági forradalom (állat háziasítás, növénytermesztés)
->települések kialakulása, első falvak. Gazdasági és társadalmi nyugalom növeli az átlagéletkort és csökken a csecsemőhalandóság.
Ipari forradalom 1800-as évek: népesség szám nő.
Fejlett országok: gazdasági fellendülés, társadalom átalakul.
Fejlődő országok: a jelenség később jelenik meg, fáziskéséssel indul meg.
3.Demográfiai átalakulás folyamata
Természetes szaporodás: az élve születések és halálozások számának különbsége. Ezrelékben adják meg (1000 főre jutó érték).
-> népességrobbanás 60 év alatt 4 milliárd emberrel több
4 szakasza van
I. szakasz: (átmenet előtti szakasz)
- XVIII századig
- aszályok éhínség járványok magas gyermekhalandóság
- születési arány magas, halálozási arány magas, várható élettartam alacsony
- lassú növekedés
II. szakasz (demográfiai átmenet első szakasza)
- 1780-1880
- ipari forradalom
- életkörülmények javulása, védőoltások
- születési arány magas, halálozási arány csökken, várható élettartam növekszik
- gyorsuló népességnövekedés
- fejlett országokra jellemző
III. szakasz (demográfiai átmenet 2. szakasz)
-1880-1950
- ipari forradalom továbbgyűrűzik
- várható élettartam tovább növekszik
- születési arány csökken, halálozási arány tovább csökken a fejlett országokban itt a népesség gyarapodása mérséklődik
- fejlődő világban népességrobbanás
IV. szakasz (átmenet utáni szakasz)
-1950-
- születési arány alacsony, halálozási arány alacsony, várható élettartam magas
- a népesség növekedése lelassul
Esetleges V. szakasz
- Természetes fogyás állapota
- néhány fejlett országra és a volt szocialista országokra jellemző
4. Népességrobbanás következménye
Népességmozgás
Kontinensek közötti
Nagyobbak
- népvándorlás Ázsiából Európába 4-9 század
- kivándorlás Európából Amerikába 15-16 század legintenzívebb időszak 1500-1960 70 millió fő (napjainkig)
Kisebbek
- a gyarmatosítások során Európából Afrikába (angolok, franciák, németek, olaszok) Európába Angliába (franciák, angolok)
- a feketék behurcolása Afrikából Amerikába 15 millió fő
- a zsidók kivándorlása Izraelbe
- kínaiak kivándorlása Európába és Amerikába
- ideiglenesen letelepülő vendégmunkások
Az országok közötti vándorlások
-20. századra jellemző
- politikai indítékú önkéntes vagy kényszerű áttelepülés illetve kitelepítés pl. 56-os magyar emigrálások, ukrán-lengyel népességcsere, németek kitelepítése Közép és Kelet Európa országaiból, indiai-pakisztáni népességcsere, kínaiak kivándorlása Ázsia különböző országaiba, palesztinok menekülése Izraelből a szomszédos országokba
- munkavállalás miatt áramlások (pl. vendégmunkások vándorlása Törökországból, Dél-Európából, Észak-Afrikából elsősorban Nyugat-Európába)
Az országon belüli népességmozgások
- nagy területű országok esetén jelentős pl. USA keleti partról a nyugati partra vándorlás, volt Szovjetunió európai részéről az uralom túli területekre vándorlás, sokszor kényszerű áttelepítés
- szezonális vándorlások (pl. transhumance pásztorkodás: télen a síkvidéken nyáron a hegyekben legeltetnek.
- városokba áramlás
5.A népesség összetétele
Kor és nem szerinti összetétel
A népesség kor és nem szerinti megoszlását korfával(=korpiramissal) ábrázolják.
Korcsoportok:
Gyerekkorúak: 0-15 év
Felnőtt korúak/kereső korúak/munkaképes korúak: 15-64 év
Idősek 65 év
Előrejelzést nyújt a várható fejleményekről munkahelyzet alakulásáról.
Korfa típusai:
+Növekvő népesség
- széles alapú, fölfelé gyorsan keskenyedő korfa
- a fiatal korcsoportok magas (a gyermekkorúak 40-50%)
- az idősebbek alacsony (2-4%) aránya jellemzi
- a legszegényebb mezőgazdasági jellegű országokra jellemző ahol magas a születési és a halálozási arány is és alacsony a várható élettartam (Uganda, Kenya, Zambia)
- születéskor várható élettartam alacsony 45-50 év
- olajállamok (Líbia, Szaúd-Arábia) szerény gazdasággal rendelkező országok (Bolívia, Paraguay) Módosul a korfa.
+Állandó népesség
- méhkas alakú
- a fiatalok gyermekkorúak (20-25%)
- a középkorúak aránya magas és közel azonos
- idősebb korosztályoknál (10-15%) keskenyedik el a korfa
- egyenletesen nő a népesség száma és a várható élettartam (USA, Ausztrália)
+Fogyó népesség
- keskeny alapú fölfelé kissé szélesedő korfa
- a fiatalok aránya csökken gyermekkorúak 15-20%
- az idősek aránya nő (15-20%) eléri, majd meghaladja a fiatalok arányát
- a várható élettartam hosszú
- gyorsan öregedik a népesség, létszám stabilizálódik majd csökken (Svájc, Dánia, Magyarország, Németország, Lengyelország)
Magyarország jelenlegi korfája
Ratkó Anna Ratkó korszak első hullám(nincs harmadik hullám)
6. Település földrajz
A települések kialakulására fejlődésére ható tényezők
- Természet földrajzi
- domborzat
- éghajlat
- termőföld minősége és mennyisége
- nyersanyagforrások
- tó és tengerpart
- folyótorkolatok
- Társadalmi tényezők
- vásárvonal (eltérő természeti adottságú és gazdaságú tájak érintkezési vonala)
- folyami átkelő helyek
- közlekedési csomópontok
Települések fejlődése
Állandó települések jönnek létre-> mezőgazdasági fejlődés (neolit)
Ipari forradalom – városok száma és mérete növekedett
Település típusok:
- mozgékonytelepülés: nomád életmódhoz köthető
- állandó települések
- magányos (szórvány) települések
+Tanya és falu: 1-10 fő Átmenet 10-100 fős csoportos település nem önálló
- csoportos település (önkormányzattal rendelkeznek)
+falu
+város
Falu:
Funkció: általában mezőgazdasági jellegű csoportos település
Egyéb: bányászat, turizmus
Lélekszám 100-többezer fő
Törpefalvak, kisfalvak, nagyfalvak, és óriásfalvak
Felépítés belterület és külterület
Város:
- A városok kialakulása:
Az első városok Kr. e 4000 körül jöttek létre az ókori Mezopotámia területén
- Urbanizáció
városodás: a városok méretének és számának valamint a városi népesség számának és arányának növekedése
városiasodás: a falusi települések (azok lakóinak) átalakulása melynek során hasonlítani kezdenek a városokhoz mind külsőleg (építkezés, gazdasági tevékenység, szolgáltatások) mint az életmód (fogyasztás kulturális szokások) tekintetében
Városszerkezet:
- belső munkahelyöv (városcentrum=city)
- belső lakóöv
- külső munkahelyöv
- külső lakóöv
- ipari övezetek
- elővárosok alvótelepülések (agglomeráció) lakóhelyi funkció
- bolygóvárosok: nagyvárosok agglomerációjában található meg, tehermentesítik a várost, valamilyen funkciót átvesznek a központtól.
Agglomeráció: a nagyvárosok előterében kialakuló település és népességkoncentráció
Egyközpontú (monocentrikus) pl. Budapest, London, Párizs, Moszkva
Többközpontú Európa iparvidék
Európai nagyvárosok
-körutak
- sugárutak
Tervezett nagyváros Brazíliaváros
A városok fejlődési folyamata
I szakasz
Városrobbanás: ipari forradalom
Bekövetkezik az ipari termelés mennyiségi növekedés. A nagyvárosok gyorsan növekednek. A népesség elvándorol a falusi településekről. A fejlett országokban 18. sz második felétől az 1930-1950-es évekig. Kelet-Közép-Európa: 19-20 század 1960-70-es évek
Fejlődő országokban 1960-as évek
II. szakasz
Városnövekedés megtorpanása
Modern iparágak kialakulása bekövetkezik az ipari termelés minőségi növekedése. Fejlődnek az elő és kisvárosok. Kialakulnak az agglomerációk, a városok összenőnek. A falusi települések is modernizálódnak.
Fejlett országokban: 1930-1950-es évektől 60-as évekig
Kelet-Közép-Európa: jelenleg zajlik
IIIszakasz: Ellenvárosodás
Gyorsan nő az ipari termelékenység. Csökken az iparban-mezőgazdaságban dolgozók aránya. A gazdasági fejlődést a gazdaság 3. szektorának fejlődése határozza meg. A falusi népesség száma növekszik, a nagyvárosoké csökken. Az elővárosi gyűrű terjeszkedik.
Fejlett országokban: 1970-1990.
IV. szakasz
Informatika városodása
A csúcstechnológia általánosan elterjed a termelésben társadalmi és szervezeti életben. Eltűnnek az életmódbeli különbségek a településeken. A munkahelyek decentralizálódnak. Új központok emelkednek ki.
Fejlett országokban 1990-es évektől.
Magyarország:
Közepesen városiasodott ország. Népesség 2/3 városokban él, 1/3 falvakban. Városi lakosság 40 % él Budapesten, ennél többen dolgoznak itt. A főváros lakossága aránytalanul nagy.
Sorrend lakosságszám alapján:
Budapest
Debrecen
Miskolc
Szeged
Pécs
Győr
Nyíregyháza
Kecskemét
Székesfehérvár
Állam: Egy adott területen országhatárokkal körülvett politikailag független más államok által elismert egység.
Országhatárok: -természetes: folyók, hegyek, tengerpartok
-mesterséges: (gyarmatosítások során) szélességi és hosszúsági körök mentén
Határokon belül: -köztársaság: egyközpontú
-monarchia: többközpontú
Szövetségi államok:
-alkotmányos monarchia
-abszolút monarchia (szultánnak teljhatalma van)
Állam szerepe a gazdaságban:
Funkciók: - védelem (hon) külső belső védelem
- külügy (kapcsolattartás)
- pénzügy (adó, támogatások, oktatás, szociális segélyek)
Gazdaságban: - vámrendszer adók (igazságos újraelosztása), támogatások
- törvények
- a piacgazdaságból nem vonhat ki
- monopolhelyzetet nem engedhet
Nem nagyon szólhat bele (de pályázatokkal mégis valamilyen módon van beleszólása)
Magyarország „2 sávos” de mégis 3 sávos
Pénz
A pénz funkciói
- fizetési egység
- az összemérhetőséget jelenti
- fizetőeszköz, cserelehetőség
- értékmegőrző funkciója, felhalmozzuk, takarékoskodunk vele
A pénz kialakulása
Kezdetben árucsere volt, a sok áru között kiemelkedett például a só szarvasmarha, teve
-> árupénz (ez értékmérő volt)
Feltétel: szállítható legyen, szívesen elfogadják
-> fémpénz nemes fém: arany, ezüst, bronz, vasàváltópénz Kr. e. 7. század körül
Az aranyat fel lehetett halmozni, a nemesfém korlátozott számban áll rendelkezésre, a fémek szállítása nehézkes volt-> problémák
Megjelentek a papírváltók-> papírpénz kialakulása
Először egyházi helyszínek majd bankok-> váltókat adtak ki-> bankjegyek-> papírpénz (a fémpénz kezd eltűnni)
Eltűnik, a pénz megjelenik a bankszámla pénz (pénz funkciójával bír, de nem kézzel fogható) értékpapírok, kötvények is megjelennek-> érték megőrző funkciója van (sok fajtája van)
Létezik: - jelenpénz
- jövő pénz
Infláció
Pénzromlás az árak tartós növekedése kereslet kínálat szabályozása a piacot, ha ez felborul, akkor változnak az áruk ára. Kereslet nő-> és kínál nem az árak nőnek.
Infláció esetén:
Pánik törik, ki- az emberek raktároznak például cukor, liszt várható áremelés előtt történik ez.
-> felborítja az egész piacot (elég egy rossz hír)
Ha a költségek növekednek-> nő az ár is.
Infláció megjelenése gazdasági válságot idézhet elő. Hitelfelvétel hogy a gazdaságot rendbe tegyék (körfolyamat), a hitelt vissza kell fizetni-> fizetőképtelenek eladósodott országok jönnek létre (mutatóik vannak, hogy milyen hiteleket vehetnek fel mennyi időre, mire lehet fordítani stb)
Fogalmak
Export: külföldön értékesítünk hazai terméket
Import. Külföldi termék hazai piacra
Szabad kereskedelem: az országok közötti vámok kiépítése megtörténik
Vám: a beérkező árut megadóztatják
Kvóta: mennyiségi korlát
Protekcionizmus: belső piac védelme vámmal és kvótával (Európai Unión belül ezek leépítésre kerültek)
Árukereskedelem: megtermelt előállított termékek kerülnek eladásra, vételre
Szolgáltatás kereskedelem: szellemi termék cserél gazdát
Szabad kereskedelmi övezet: belső országok a vámokat leépítik a külső országokkal szemben minden ország maga lép fel valamilyen vámpolitikával
Vámunió: belső vámok leépítése a külső vámokat is egységesítik
Közös piac: tőke és a munkaerő szabad vándorlásának áramlásának feltételeit is megteremti
Gazdasági unió: országoknak közös beruházások
Politikai unió: nemzetállamok elveszítik szerepüket az unión belül nemcsak gazdaságpolitikával, hanem közös politikával rendelkezik
