Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A felvilágosodás és a forradalmak kora - fogalmak

2008.12.01

Alkotmány: valamely ország alaptörvényeinek összessége, amely rögzíti az illető ország társadalmi berendezkedését, az állami szervek működési rendjét, valamint az állampolgárok jogait és kötelességeit.

Baloldal: a francia forradalom idején a Konvent üléstermében baloldalon helyet foglaló girondiak; ma szocialista nézeteket valló, a szegények helyzetén javítani akaró politikai erő

Emberi jogok: az alapvető kollektív politikai és személyes szabadságjogok, amik az embert természeténél fogva, emberi mivoltából kifolyólag megilletik.

Emigráció: politikai, gazdasági, vallási vagy más okokból történő kivándorlás

Enciklopédia: a kor tudományos és technikai ismereteit összefoglaló, nagyszabású ismeretterjesztő kézikönyv Franciaországban.

Felvilágosodás: a 17-18. századi Európa legjelentősebb eszmeáramlata, amely a polgárság ideológiáját fejezte ki a feudalizmus társadalmi rendjével szemben.

Felvilágosult abszolutizmus: az abszolutizmus egy sajátos válfaja; a 18. században néhány közép- és kelet-európai uralkodó a felvilágosodás tanait is felhasználó, polgári jellegű reformokat vezetett be alapjaiban feudális jelleget megőrző országában.

Girondiak, girondisták: a mérsékelt köztársaságpárti irányzat képviselői, a szabad vállalkozás hívei a nagy francia forradalom idején.

Harmadik rend: az adófizető falusi és városi lakosság gyűjtőneve a nagy francia forradalom előtt.

Hatalmi ágak megosztása: a törvényhozó-, a végrehajtó- és a bírói hatalom megosztását jelenti.

Internacionálé: nemzetközi munkásszövetség, a munkásmozgalom erejének egyesítésére, a követelések összehangolására, és az érdekérvényesítés jobb alátámasztására. Ideológiai alapjuk, hogy a munkásosztály nemzetközi, hiszen minden kapitalista társadalomban kizsákmányolt osztály. Megalapítói: Marx és Engels.

Jakobinusok: a radikális közép- és kispolgárságot képviselő Jakobinus Klub tagjai a nagy francia forradalom idején.

Jobb oldal: a francia forradalom idején a Konvent üléstermében jobb oldalon helyet foglaló radikális jakobinusok; ma a nacionalista, konzervatív oldal

Keresztényszocializmus: protestáns és katolikus papok tevékenységet végeztek a munkásság létbiztonságának megteremtéséért, biztosabb megélhetéséért. Végső céljuk a társadalmi béke és közjó megteremtése. Úgy vélték, hogy a munkások helyzetének javítása alapvetően állami feladat, de az egyház is közre kívánt működni a szociális kérdésem megoldásában.

Konzervativizmus: a francia forradalmi tanok ellenhatásaként a 18. század végén keletkezett eszmerendszer, amely a hagyományokhoz, a fennálló rendhez való ragaszkodást fejezi ki. A politikában és a gondolkodásban egyaránt jelentkezett.

Liberalizmus: a 17. században kialakult eszmerendszer; a libera (=szabadság) szóból származik. A társadalomban jogegyenlőséget és közteherviselést, a politikában népképviseletet, az egyéni és polgári szabadságjogok biztosítását követelte, a gazdasági értelemben pedig a szabad versenyt, ill. azt, hogy az állam ne avatkozzon be a gazdasági életbe.

Nacionalizmus: a nation (=nemzet) latin szóból ered; a nemzetállam létrehozását, védelmét, tiszteletét a legfontosabb politikai elkötelezettségnek és értéknek tekintő politikai irányzat, amely a 18. században jelent meg.

Népfelség elve: a felvilágosodás egyik legnagyobb hatású gondolata, amit Rousseau fogalmazott meg. Államelméletének lényege az, hogy az államban a főhatalom birtokosa a nép, a polgárok összessége, és a hatalomgyakorlás egyetlen legitim módjának a népgyűlést tartotta volna.

Polgári szabadságjogok: az Emberi és polgári jogok nyilatkozatában szerepel; a polgárok választói, gyülekezési jogaira vonatkozik, mindenkinek joga van képviselet útján a törvényhozásban részt venni, sajtószabadság, szólásszabadság

Proletár: a marxista felfogás szerint a munkást jelöli e fogalom. Ő a kapitalista viszonyok között a termelőeszközökkel nem rendelkező, munkaerejét áruba bocsátó társadalmi osztály tagja.

Reakció: a társadalmi haladásnak ellenszegülő erő, gondolkodás, mozgalom

Szabad versenyes kapitalizmus: a kapitalizmus korai szakasza, amelyben a tőkés vállalatok külső, állami beavatkozás nélkül működnek. A termelést, a versenyt spontán szabályozta a piac.

Szociáldemokrácia: a kapitalizmus negatív társadalmi hatásait bíráló, ezekre a problémákra békés reformokkal megoldást kínáló baloldali eszmeáramlat.

Szocializmus: a kommunizmushoz vezető út első szakasza, amelyre a proletárdiktatúra jellemző.

Társadalmi szerződés: a társadalmi alá-fölérendeltséget és az államhatalom kialakulását magyarázó elmélet a felvilágosodás időszakában.

Tőkés, burzsoá: pénzarisztokrácia, akik vagyonuk alapján szereztek előjogokat maguknak; elsősorban Franciaországban és Angliában beszélhetünk róla

 
 

 

Profilkép





Archívum

Naptár
<< Március / 2022 >>

Statisztika

Online: 4
Összes: 959082
Hónap: 5184
Nap: 199