Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Fogalmak - kora újkori Mo.

2008.05.10

Diploma Leopoldium: az I. Lipót által 1690-ben kiadott oklevél, amelyben Erdély jogállását szabályozta. A császár elismeri a rendi kiváltságokat, szavatolja a törvényeket és a bevett vallások szabad gyakorlását. Ugyanakkor Erdélyt nem egyesítette Magyarországgal, hanem az élére állítandó főkormányzóságot a bécsi udvarnak rendelte alá.

fegyverváltság: ahhoz, hogy a magyar nemesség a töröktől visszafoglalt területeken visszakaphassa egykori birtokait, a birtok becsült értékének 10%-át kellett ún. fegyverváltságként a császári kincstárba befizetni, illetve hiteles iratokkal kellett igazolnia a birtok tulajdonjogát.

hajdú: szabad marhahajcsár réteg. Feladatuk eredetileg a gulyák, ménesek vásárhelyekre történő biztonságos eljuttatása volt. A hajdúk letelepítése és kollektív nemességgel történő felruházása a Bocskai-szabadságharc eredménye. Ettől kezdve az erdélyi fejedelmek rendelkeztek katonai erejükkel.

Királyi Magyarország: a három részre szakadt Magyarországon a Habsburgok által irányított terület, a késő középkori magyar állam jogutódja.

kuruc: Habsburg-ellenes felkelők, akik a végvárak elbocsátott katonáiból, szökött parasztokból, polgárokból, lesüllyedő kisnemesekből toborzódtak. A bujdosóknak is nevezett kurucok harcoltak Thököly és Rákóczi seregében.

labanc: császárhű magyar nemesek. A név a császáriak parókaviselésére utal („loboncos, labancos”)

négy bevett vallás: az Erdélyben hivatalosan elismert vallások: a katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius.

pasa: a Török Birodalom hadvezéreinek és tartományi kormányzóinak rangja.

örökös jobbágyság: a jobbágyságnak az a formája, amelyben a paraszt urához ill. földjéhez kötött; nem költözhet el.

rendi konföderáció (=rendi szövetség): a Rákóczi-szabadságharc során, a szécsényi országgyűlésen létrehozott államforma. Az államfő II. Rákóczi Ferenc lett (vezérlő fejedelem), ám hatalma csak katonai és diplomáciai ügyekben volt korlátlan, egyébként a rendek korlátozták.

szandzsák: a vilajeteket alkotó kisebb területi egységek.

Szent Liga: Bécs 1683-as sikertelen ostroma után egy évvel, a pápá közreműködésével létrejött törökellenes katonai szövetség. Tagjai a Habsburgok, Velence, Lengyelország és a későbbiek során csatlakozó Oroszország. Magyarország területéről a törököt, mintegy másfél évtizednyi háborúskodással végül is a Szent Liga űzte ki.

Török Hódoltság: a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától közel másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig. A török hódoltsági terület a mai Magyarország területének zömét, valamint a Délvidéket és Temesközt foglalta magába.

trónfosztás: detronizáció. A magyar történelemben először az 1707-e ónodi országgyűlésen került sor a Habsburg-ház trónfosztására.

Udvari Kamara: a gazdasági-pénzügyi igazgatás országos kormányzati szerve volt, és Pozsonyban székelt.

Udvari Tanács: a Habsburg Birodalom közigazgatási, igazságszolgáltatási feladatokat ellátó központi szerve.

Újszerzeményi Bizottság: a török kiűzése utáni birtokjogi helyzet rendezésére létrehozott osztrák császári tanácsadó szervezet volt.

vilajet: nagyobb katonai-közigazgatási egység a Török Birodalomban.

 


 

tordai országgyűlés: az 1568-as erdélyi diéta egész Európában példa nélkül álló toleráns intézkedésekkel rendezte a különböző vallásfelekezetek helyzetét Erdélyben. Biztosította a vallásszabadságot, megtiltotta, hogy bárkit is vallásáért üldözzenek, s kimondta, hogy minden prédikátor a saját értelmezése szerint hirdetheti az evangéliumot.

váradi egyezmény: I. Ferdinánd és Szapolyai János között 1538-ban, Váradon kötött titkos egyezmény az ország egységének helyreállítása érdekében. Megegyeztek abban, hogy mindkét király megtartja a kezén levő területeket, ám Szapolyai János elhalálozása esetén Magyarország trónját mindenképpen Ferdinánd vagy utódai öröklik. Szapolyai esetleges utódai hercegségként a Szepességet kapták volna kárpótlásul.

gyalui egyezmény: Fráter György 1541-ben felajánlott, hogy átengedi Ferdinándnak a trónt, amennyiben az segít kiűzni a törököt. 1542-ben el is indult egy birodalmi sereg Buda visszafoglalására, azonban a török felmentő sereg érkezésének hírére visszavonult. Fráter György az egyezmény kudarca után megkezdte a hatalom kiépítését Erdélyben.

drinápolyi béke: II. Szelim szultán és I. Miksa császár megállapodása 1568-ban. Mindkét félnek megtiltotta a további területszerző hadjáratokat, és garantálta a kialakult határok fenntartását, ám a császár évi adót fizetett a szultánnak. A drinápolyi béke a 15 éves háborúig viszonylag nyugalmat teremtett.

speyeri egyezmény: János Zsigmond és II. Miksa megállapodása 1570-ben. János Zsigmond lemondott a királyi címről, elismerte magyar királyoknak a Habsburgokat, de fejedelemként önállóan uralkodhatott Erdélyben.

bécsi béke: a Bocskai-felkelést lezáró megegyezés 1606 júniusában. Kimondta Erdély és a királyi Magyarország különállását, a rendi jogokat sértő császári rendelkezések eltörlését.

zsitvatoroki béke: 1606 novemberében a magyar király és a törökök között, Bocskai közvetítésével kötött béke-megállapodás, amely lezárta a tizenötéves háborút. Mindkét fél megtarthatta a háború során elfoglalt területeket, ám a Habsburgok többé nem fizettek évi adót a szultánnak.

nikolsburgi béke: Bethlen Gábor és a Habsburgok között 1621-ben megkötött béke, amelyben Bethlen lemondott a magyar királyi címéről, cserébe megerősítették a bécsi békét, s élete végéig megkapott hét kelet-magyarországi vármegyét.

linzi béke: 1645-ben I. Rákóczi György és a Habsburgok között kötött béke, amelyben megerősítették a bécsi békét, és kiterjesztették a vallásszabadságot a jobbágyokra is.

vasvári béke: a törökök és a császár közötti „szégyenteljes” békekötés 1664-ben, amely a császáriak győzelme ellenére a török kezén hagyta csaknem minden hódítását.

soproni országgyűlés: I. Lipót által 1681-ben, Sopronban összehívott országgyűlés, amelyen visszaállították a rendi alkotmányt. Nádort választottak, és a protestáns vallásgyakorlatot is korlátozottan engedélyezte az uralkodó.

karlócai béke: a törökök és a császár között 1699-ben megkötött béke, amely a Temesköz kivételével kimondta Magyarország felszabadulását, s Erdély Habsburg fennhatóság alá kerülését.

szécsényi országgyűlés: 1705-ben Szécsényben összehívott országgyűlés, amelyen a rendek rendi konföderációt kötöttek, s vezérlő fejedelemmé választották Rákóczit. Egy vezetőtestületet hoztak létre, a Szenátust. Felállították a kancelláriát és a Gazdasági Tanácsot.

ónodi országgyűlés: 1707-ben Ónodon összehívott országgyűlés, amelyen kimondták a Habsburg-ház trónfosztását, s a nemesekre is adót vettek ki.

sárospataki országgyűlés: 1708-ban Sárospatakon összehívott országgyűlésen Rákóczi a hajdúszabadság ígéretének megerősítésével próbálta a jobbágyságot mozgósítani

szatmári béke: 1711-ben megkötött a Rákóczi-szabadságharc lezárását jelentő béke, amely a kurucok és a labancok között született. A kurucok katonai veresége ellenére teljesítve lett jó néhány követelésük: az uralkodó biztosította a rendi jogokat és a szabad vallásgyakorlatot, az Újszerzeményi Bizottságot megszüntették. A szabadságharcban való részvételért senkit nem vontak felelősségre, ha elismerte a Habsburg uralkodót. A rendek nem állíthatták vissza a szabad királyválasztási jogot és az ellenállási záradékot. A béke megkötése után a kuruc hadsereg a majtényi síkon letette zászlóit.

Puszika.hu - Csillogó idézetek, graffitik, feliratok
 
 

 

Profilkép





Archívum

Naptár
<< Szeptember / 2020 >>

Statisztika

Online: 4
Összes: 884146
Hónap: 6480
Nap: 280